Fogyasztási cikkek és a marketing

Az FMCG (angolul Fast-Moving Consumer Goods) a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése.

Ezek olyan termékek, amiket viszonylag alacsony költségek mellett gyorsan eladnak a vállalatok. Ezeket az árukat fogyasztói csomagolt áruknak is nevezik.

 Ezek a termékek napi fogyasztásban vannak, ezért egyáltalán nem mindegy hogyan is építjük fel a marketingstratégiánkat.

A vásárlókat a direkt marketing segítségével szólítjuk meg, ez egy olyan marketingtevékenység, mely során a potenciális ügyfelekkel / vásárlókkal közvetlen kapcsolatfelvétellel kommunikálunk.

A célunk az, hogy valamilyen reklám segítségével direkt kapcsolatot alakítsunk ki a célpiaccal, így növeljük az értékesítést.

A kommunikáció során nincsenek köztes partnerek, hanem közvetlenül a fogyasztói csatornán lépünk kapcsolatba a vevőkkel.

A direkt marketing lényege, hogy a potenciális vásárlót közvetlenül keressük meg, egyfajta személyes kapcsolatot kialakítva. Erre azért van szükség mert a személyes kapcsolat nagymértékben javítja az eredményt, az értékesítés hatékonyságát.

Egyszerűen azért, mert sokkal szívesebben veszel valamit valaki olyantól, akit ismersz, mint egy teljesen idegentől.

Gondolj csak a postai levelekre, telefonhívásokra vagy az emailekre. Mennyivel személyesebb csatornák, mint egy klasszikus rádióreklám? (Korábban még a faxot is az előző listába lehetett sorolni.)

A személyes kapcsolat kiépítése során pedig ezek a reklámeszközök sokkal hatékonyabbak lehetnek, mint egy TV spot vagy egy óriásplakát.

A gerillamarketing egy olyan marketingtevékenység, amely során nagy közönséget igyekszünk elérni szokatlan, rendkívüli reklámokkal.

A gerillamarketing a hagyományosmarketing (nyomtatott, rádiós és televíziós) helyett a digitális médiára “átszokás” egyik eredménye. Tehát nem széles körű médiakampányok révén jut el a fogyasztókhoz.

Magát a kifejezést 1986-ban alkotta meg Jay Conrad Levison, amikor először használta ezt a kifejezést a Guerrilla Marketing című könyvében. Eleinte tehát nem meglepő módon Amerikában vált ismertté, de napjainkra már elég széles körben elterjedt.

 

Ez a marketing taktika nem működik jól minden termék és szolgáltatás esetében, ahogy a célcsoportot is célszerű megválasztani, ugyanis a fiatalabb generáció vevőbb az ilyesfajta reklámozásra.

A gerillamarketing során figyelemfelkeltő, meglepetésszerű, megdöbbentő taktikákat és módszereket alkalmazunk a közönség elérése érdekében.

Célja, hogy minél több emberhez (szóbeszéddel, megosztással) minél szélesebb körben és a lehető legolcsóbban érjen el az üzenet, így váljon virálissá.

Röviden, tömören tehát: durranjon nagyot és lehetőleg legyen olcsó.A nap végén minél több értékesítést szeretnénk produkálni, tehát a végső cél az, hogy minél több fogyasztó megvásárolja a terméket vagy szolgáltatást, vagy beszéljen róla más potenciális vásárlókkal.

A gerillamarketingnek számos fajtája létezik. Ezek közül összegyűjtöttem néhány példát egy-egy rövid magyarázattal. A legtöbbnek sajnos nincsen magyarul is használt verziója, így az angol megnevezések szerint csoportosítottam:

  • Buzz marketing (vírusmarketing): általában a közösségi médiában vírusként terjedő reklámok.

  • Ambient marketing (környezeti): a környezet elemein bemutatott reklám.

  • Ambush marketing (álcázott vagy csapda): amikor egy híres eseményt vagy rendezvényt (pl. Olimpia, focimeccs) használnak fel reklámként.

  • Stealth marketing (lopakodó): kvázi rejtett reklámok, amit a fogyasztók sokszor csak “tudat alatt” vesznek észre (például egy filmben megjelenő márka).

  • Astroturfing marketing: a cégek, lobbicsoportok által létrehozott álmozgalmak reklámként használása.

  • Grassroots marketing

  • Street marketing (utcai): utcán elhelyezett reklámok.

A gerillamarketinget a megjelenés formái szerint is megkülönböztethetjük:

  • kültéri vagy szabadtéri

  • beltéri

  • rendezvény

A gerillamarketing eszközei

Nézzünk meg konkrét ötleteket is az előbbiekre:Játékok, nyereményjátékok: a közösségi médiában futótűzként tudnak terjedni, de arra mindenképp figyelni kell, hogy valóban legyen értelme is a játéknak. Tehát nem párszáz forintos termékeket kell játékba küldeni (bár influenszerek oldalain még ezek is nagyon mennek), hanem valóban értékes, nagyobb közönséget elérő termékeket.

Szokatlan helyek, felületek: ez egy nagyon elterjedt módja a gerillamarketingnek külföldön, de Magyarországon is egyre sűrűbben használják – (hívhatnánk a meglepetés erejének is ezt a módszert). Ilyen lehet például, amikor egy sorozatot sokkoló formában próbálnak promotálni.

Ezt használták például az egyik kedvenc sorozatom népszerűsítésére is:

Nyilvános helyek: célszerű nyilvános helyeket használni a minél nagyobb közönség elérésének érdekében. Például: utcák, koncertek, nyilvános parkok, sportesemények, fesztiválok, strandok és bevásárlóközpontok.

Rejtett reklámok: a stealth marketing (lopakodó) tipikus példája, amikor egy filmben vagy sorozatban bújtatnak el egy reklámot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.